A Közönséges farkasalma “a bőrproblémák gyógynövénye.”
A Közönséges farkasalmát népiesen több féle néven is szokták emlegetni, mint pl. farkasfül, hím farkasalma, pipavirág, farkas gégevirág.
Mivel belsőleg használva mérgező, ezért kizárólag külsőleg használják főzetét különböző gyulladásos bőrbetegségek kezelésére a népi gyógyászatban.
Hol él a Közönséges farkasalma?
A fajok többsége dél-amerikai, de a hideg égöv kivételével az egész Földön elterjedt. Magyarországon egyetlen faj, a Közönséges farkasalma (A. clematitis) fordul elő.
Milyen jellemzői vannak a Közönséges farkasalmának?
- Kúszónövény, de előfordulnak közöttük cserjék és lágyszárúak is.
- Mérete: 50-100 cm magasra nő.
- Levelek egyszerű, váltakozó állású leveleik szív alakúak, nyelesek, ép szélűek.
- Virágok: a levelek hónaljában nyílnak egyesével, vagy többesével. A párta zigomorf, a szirmok összenőttek, alul felfúvódottak, feljebb szűk csövet formálnak, majd fajonként változó méretű és színű nyelvszerű lebenyben végződnek. A porzószálakegymással és a bibével is összenőttek. A magház alsó állású, 4-6 rekeszű. A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek, a rovarok a megporzáshoz szükségesek. Május, júniusban virágzik.
- Magvai: háromszögűek, barnák.
- Erősen mérgező, kellemetlen szagú növény.
Milyen hatóanyagokat tartalmaz a Farkasalma?
- arisztolochiasavat,
- klematitin keserűanyagot,
- illóolajat,
- cseranyagot,
- C-vitamint,
- flavonoidokat tartalmaz.
Milyen népi gyógyászati felhasználása ismert a Közönséges farkasalmának?
- A farkasalma idegnyugtató, étvágyserkentő, fájdalomcsillapító hatású, viszont májkárosító és rákkeltő hatása miatt belsőlegesen fogyasztani TILOS!
- Külsőleg főzetét sömör, ekcéma, gyulladások, aranyér kezelésére alkalmazzák.
Forrás: https://wikipedia.org
