Könséges farkasalma

A Közönséges farkasalma “a bőrproblémák  gyógynövénye.”

A Közönséges farkasalmát népiesen több féle néven is szokták emlegetni, mint pl. farkasfül, hím farkasalma, pipavirág, farkas gégevirág. 
Mivel belsőleg használva mérgező, ezért kizárólag külsőleg használják főzetét különböző gyulladásos bőrbetegségek kezelésére a népi gyógyászatban.  

Hol él a Közönséges farkasalma?

A fajok többsége dél-amerikai, de a hideg égöv kivételével az egész Földön elterjedt. Magyarországon egyetlen faj, a Közönséges farkasalma (A. clematitis) fordul elő. 

Milyen jellemzői vannak a Közönséges farkasalmának?

  • Kúszónövény, de előfordulnak közöttük cserjék és lágyszárúak is.
  • Mérete: 50-100 cm magasra nő.
  • Levelek egyszerű, váltakozó állású leveleik szív alakúak, nyelesek, ép szélűek.
  • Virágok: a levelek hónaljában nyílnak egyesével, vagy többesével. A párta zigomorf, a szirmok összenőttek, alul felfúvódottak, feljebb szűk csövet formálnak, majd fajonként változó méretű és színű nyelvszerű lebenyben végződnek. A porzószálakegymással és a bibével is összenőttek. A magház alsó állású, 4-6 rekeszű. A farkasalmák virágai speciális rovarcsapdaként működnek, a rovarok a megporzáshoz szükségesek. Május, júniusban virágzik.
  • Magvai: háromszögűek, barnák.
  • Erősen mérgező, kellemetlen szagú növény. 

Milyen hatóanyagokat tartalmaz a Farkasalma?

  • arisztolochiasavat,
  • klematitin keserűanyagot,
  • illóolajat,
  • cseranyagot,
  • C-vitamint,
  • flavonoidokat tartalmaz.

Milyen népi gyógyászati felhasználása ismert a Közönséges farkasalmának?

  • A farkasalma idegnyugtató, étvágyserkentő, fájdalomcsillapító hatású, viszont májkárosító és rákkeltő hatása miatt belsőlegesen fogyasztani TILOS!
  • Külsőleg főzetét sömör, ekcéma, gyulladások, aranyér kezelésére alkalmazzák.

Forrás: https://wikipedia.org

vitaldepo-tipp-350x70

Bihar Kincse – Külső segély aranyérre