Mit egyen a magyar, hogy jókedvű legyen?

Az az igazság, hogy a magyar emberek bizony nem a jó kedvükről és az optimizmusukról híresek. De vajon miért lett ilyen depressziós nemzet a magyar? Többek között erre a kérdésre is megtaláltuk az egyik lehetséges választ.

Két amerikai kutatóSimona Noaghiul és Hibbeln a különböző lelki betegségek gyakoriságát vizsgálták meg a halfogyasztással összefüggésben. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon van-e összefüggés a különböző hangulati zavarok, azaz a bipoláris betegségek (mániás illetve a depressziós fázisok váltakozása) különböző típusai, és a halfogyasztás, s ezzel együtt az omga-3 fogyasztás között Európa különböző országaiban. Az eredmények nagyon meglepőek és elgondolkodtatóak, főleg úgy, hogy Magyarország kiemelten is szerepel cikkükben.

Nézzük meg az eredményeket, melyek magukért beszélnek!

A különböző mentális betegségek előfordulása az élet folyamán (életprevalencia) az egyes országokban a halfogyasztás függvényében.

 

Bipoláris betegség: magyarul mániás depresszió, azaz amikor a rossz (depressziós) és felfokozottan jó (mániás) hangulat váltakozik. Ezen belül is két altípust különböztetünk meg:

  • a bipoláris I.típus esetében mindkét fázis egyformán teljes, azaz a depressziós fázis és a mániás fázis váltakozik, addig
  • a bipoláris II. típusban a felfokozott fázis csak enyhébb, a beteget inkább csak az enyhe jókedv jellemzi, de a depressziója mély.

A halfogyasztás és a bipoláris spektrumbetegségek közt 0.85-ös negatív korrelációt kaptak. Mit is jelent ez? Magyarországon (Hungary) a bipoláris betegség élethossziglani előfordulása 5.5%, míg Izlandon (Iceland) csak 0.2%.

Ennek megfelelően Izlandon nyolcszor annyi halat fogyasztanak, mint nálunk.
A bipoláris II. típussal ez a korreláció már -0.89-es szinten állt fent, ami a szerzők szerint azzal függ össze, hogy az omega-3 elsősorban a depresszív tünetekre hat, s kevésbé a mániás szimptómákra. 

Teház ez alapján elmondható, hogy azokban az országokban, ahol több halat fogyasztanak az emberek, sokkal jobb kedvűek és kevesebb esélyük van a különböző mentális betegségek kialakulására, mint a kevés halat fogyasztó nemzetek tagjainak, pldául a magyaroknak.

Izland az egyik legnagyobb halfogyasztó ország, az innen származó halak, illetve halolaj tartalmú termékek rendszeres fogyasztása jókedvre deríthet bennünket, magyarokat is!

Andres Magnusson és munkatársai régóta vizsgálják, miért nem található az azonos szélességi övezetben élő más nemzetekkel szemben szezonális affektív betegség Izlandon. A magyarázat inkább a halfogyasztásbeli szokások különbözőségeiben rejlik, mint bármi másban. Japánban ugyanaz a helyzet, mint Izlandon, a két ország közös jellegzetessége a nagy halfogyasztás, illetve a halolaj fogyasztás és ezzel együtt kisebb mértékben fordulnak elő hangulati problémák. 

Ezek után ugye nagy kérdés, hogy az omega-3 hiányt lehet-e pótolni antidepresszív kezeléssel, vagy inkább tanácsos magas omega-3 tartalmú halolajat adni a depressziósoknak?

  • Malcolm Peet és munkatársai egy 2002-es vizsgálatukban adekvát antidepresszív kezelésre nem javuló betegeknél 12 hetes 1 gr/nap EPA kezeléssel a betegek 53%-nál a Hamilton Depresszió skálán 50%-os csökkenést értek el!
  • Boris Nemets és munkatársai 2002-es vizsgálatukban hasonló sikerről számoltak be: az EPA-t kapó betegek 60%-a elérte az 50%-os depressziópontszám csökkenést. A placebocsoportban az átlagos javulás 1.6 pont volt, míg az EPA csoportban 12.6! A hatás a kezelés idejével arányosan nőtt.
  • Khuan-Pin Su és munkatársai 2003-ban ugyancsak sikeresen kezeltek EPA-val kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban depressziós betegeket.
  • Gyermekkori depresszióban Hanah Nemets és munkatársai bizonyították 2006-ban, hogy omega-3 terápia magasan szignifikáns javulást eredményezett a gyerekek hangulati életében.
  • Andrew L. Stoll és munkatársai 1999-ben bipoláris betegeken próbálták alkalmazni nagy adagban (9.6g/nap) az EPA-t, és szemben a placeboként alkalmazott olívaolajjal. Az EPA-val kezeltek szignifikánsan hosszabb ideig maradtak tünet mentesek az olívás csoport tagjaihoz képest.
  • Sophia Frangou és munkatársai 2006-ban szintén szignifikáns javulást értek el EPA kiegészítő kezeléssel kettős vak placebo kontrollált vizsgálatban bipoláris betegeknél.

Az omega-3 zsírsavak tehát hatásos és jól tolerálható kezelést nyújthatnak, mint antidepresszánsokmint hangulat-stabilizálók.
 Ezen vizsgálati eredményekből is látható, hogy a hangulati problémákkal küzdő betegeknek érdemes rendszeresen magas EPA tartalmú halolajat fogyasztaniuk, hogy jobb kedvre derüljenek. 
A LYSI izlandi halolajat tartalmazó készítmények rendszeres fogyasztását javasoljuk leginkább, mert nem hiába Izlandon a legkevesebb a depressziós beteg!

Figyelem! A cikk tájékoztató célt szolgál, a benne lévő információk nem alkalmasak betegségek kezelésére, valamint nem helyettesítik az orvosi terápiákat, maximum kiegészíthetik azt.

Szerző: Dr. Dóda Ildikó

Források:

  • https://ajp.psychiatryonline.org/doi/full/10.1176/appi.ajp.160.12.2222
  • https://www.tenyek-tevhitek.hu/omega-3-mentalis-zavarok-lelki-betegsegek.htm
  • https://www.szuperalak.hu (kép)
  • https://www.publika.fr (kép)

lysi_izlandi_halolaj