rák

Rák vagy nem rák?

A rák – mint betegség –  meghatározásának megváltoztatására, újradefiniálására tett javaslatot a közelmúltban amerikai onkológusok egyik kutatócsoportja. A tudósok azért vonják kétségbe az eddig uralkodó gyakorlatot, mert újra és újra előfordul, hogy valakit félre-, vagy „túlkezelnek” rákszerű tünetekkel, noha lehet, hogy állapota soha nem vezetne életveszélyhez. Rák vagy nem rák? Ezért merült fel az onkológusokban e nagy kérdés, hogy valójában mikor is tekinthetünk egy betegséget ráknak.

Évtizedeken keresztül uralkodott az az elmélet orvosi berkekben, hogy minél hamarabb felfedezik és kezelik a rákbetegséget, annál kisebb a valószínűsége a végzetes fejleményeknek. Ez tükrözi azt a felfogást is, miszerint a rák az rák, akkor is, ha tudjuk, hogy még a szervezet egyazon részében is sokféle betegséget jelent. Némelyik agresszív, némelyik nem.

A tudományos világban nagy feltűnést keltő és vitát is kiváltó tanulmányukat a The Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi szaklapban jelentették meg 2013. augusztus 28-án. A tudóscsapat tagjai azt javasolják, hogy változtassák meg a betegség kategorizálását és például a mell, a prosztata, a pajzsmirigy, a tüdő, és más szervek rákszűrésénél a „korai rákot” ne ráknak nevezzék, hanem IDLE állapotnak. Az IDLE angolul „tétlent”, „nem működőt” jelent, és ebben az esetben mozaikszót is takar: a lassú lefolyású károsodás angol szavainak kezdőbetűiből.

A rák meghatározásának újra-definiálására tett javaslat hátterében az az egyre növekvő aggodalom is meghúzódik, hogy százezreket kezelnek teljesen fölöslegesen olyan rákellenes terápiákkal, amelyek sok orvos szerint inkább ártanak, mint használnak, a páciens szervezetében ugyanis olyan rákos elváltozások vannak, amelyek olyan lassan növekszenek, hogy valószínűleg soha nem okoznak bajt. Az onkológus-csoport szerint a „rákbetegség” kifejezést csakis akkor kellene használni, amikor a kór, kezelés híján életveszélyt jelent.

Az orvosok körében is várhatóan nagy ellenállásba ütközik a most közzétett tanulmány s a benne megfogalmazott elmélet. A doktorok ugyanis attól félnek, hogy hibáznak . Ezért aztán inkább biztonságosnak gondolják azt, ha kezelnek valakit, semmint egy potenciálisan végzetes állapotot „elnézzenek”.

A tanulmányt író orvosok egyike, Laura J. Esserman sebész és mellrák-specialista szerint a korai rákszűrés hangsúlyozása rossz irányba befolyásolja a kutatást és a finanszírozást. „Jobb gyógymódokkal kell előhozakodnunk és pontosan meg kell állapítanunk, ki az, aki valójában veszélyben van, s őt kell kezelni” – fogalmaz Esserman doktornő. S példának hozza fel a mell tejcsatornáinak karcinómáját (amelyet nem invazív emlőrákként tartanak számon az orvosok). Évente 60.000 ilyen esetet diagnosztizálnak, egyedül az Egyesült Államokban, ám Esserman doktornő szerint ezt korántsem ráknak, hanem rákmegelőző állapotnak kell nevezni, hiszen nem biztos, hogy az elváltozás rákbetegséggé alakul.

Szerkesztői megjegyzés a cikkhez: szerencsére egyre nagyobb számban, egyre korábban diagnosztizálják a daganatos betegségeket, s nagyon sokszor egy kisebb sebészi beavatkozás is elég a súlyosabb betegség kialakulásának megelőzéséhez. Aki már megcsapott a halál szele, jobban oda figyel magára, mert a feje felett lebeg ennek a sokak által még most is halálosnak gondolt betegségnek a képe. A betegséghez vezető okok feltárása, az ismert daganatkeltő faktorok kiiktatása, szükség esetén az életmód, táplálkozási szokások normalizálása teljes gyógyulást jelenthet ezeknek a betegeknek, akár ráknak hívjuk, akár nem. Itt van óriási szerepe a hozzám hasonlóan gondolkodó orvosoknak, természetgyógyászoknak, akik segíteni tudnak ebben. 
(Dr. Dóda Ildikó orvos-természetgyógyász)

Forrás: https://hetivalasz.hu/vilag/ujra-kell-alkotni-a-rakrol-szolo-fogalmainkat-67592/